Újabb vádak a Google ellen a valós idejű licitálás kapcsán
Az Ír Állampolgári Jogi Tanács nevű civil szervezet egyik tagja, Johnny Ryan 2020. szeptember 21-én nyújtott be beadványt az Ír Adatvédelmi Hatósághoz (DPC), melyben azzal “vádolja” a Google-t és más adatközvetítőket, hogy megsértik az EU adatvédelmi jogszabályait, mivel a valós idejű licitálás (RTB) során aktívan gyűjtik az állampolgárok személyes adatait, azokból profilokat alkotnak, esetenként olyan érzékeny adatok felhasználásával, melyek az érintettek egészségére, vallási meggyőződésére és szexualitására vonatkoznak.
Közel másfél évvel azután látott napvilágot, hogy az ír Hatóság vizsgálatot kezdeményezett a Google hirdetési rendszerével kapcsolatos adatkezeléséről. Nem sokkal azután számos európai hatóság vizsgálni kezdte a valósidejű licitálás (RTB) nevű marketingeszköz működését. Az RTB – mely már több cikkünkben szóba került – egy olyan rendszer, mellyel hirdetési helyekre licitálhatnak cégek, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el a felhasználókhoz, miközben azok az internetet böngészik.
A Google elmondása szerint a GDPR bevezetése óta állítólag számos olyan intézkedést tett, melyek az érintettek adatainak védelmét szolgálják, azonban már 2018 szeptemberében is nyújtottak be panaszt a Hatósághoz az adatkezelési gyakorlata miatt. Már akkor is azért érkezett panasz az RTB-vel szemben, mert a nem e célból hozzáférhetővé váló adatokból profilokat hoztak létre internet használókról, melyek alapján később olyan témákkal keresték meg őket, mint például hogy AIDS fertőzöttek-e, illetve kísérletet tettek a befolyásolásukra választásokkor.
Az akkori panaszban szerepelt, hogy az RTB rendszer működése súlyosan sérti az európai adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, különösen a GDPR rendelkezéseit. A rendszert azóta nem csak Európában érte kritika, főleg azért, mert segítségével számos különösen érzékeny adathoz juthatnak olyan cégek is, amelyek valójában a reklámhelyekre nem is akarnak licitálni, csupán a személyes adatokat akarják megszerezni.
Mivel a világ legnagyobb tech cégei (Google, Facebook) Írországban létesítettek központot, ezért az ügyben az eljárás az ír Hatóság feladata, amely eddig vegyes sikereket ért el az óriásvállalatok ellen. Ryan, a beadvány szerzője joggal kételkedik abban, hogy a DPC képes-e az összes folyamatban levő ügyével megbirkózni.
Tény, hogy Európában például az egészséggel, vallási felekezettel és szexuális beállítottsággal kapcsolatos adatok a különleges adatok kategóriájába esnek, ezért alaphelyzetben csupán kivételesen lehetséges a kezelésük, a megfelelő biztonsági intézkedések mellett. A Google állítása szerint nem ad rá lehetőséget, hogy hasonló jellegű adat alapján hirdessenek náluk, továbbá nem osztják meg hirdetőkkel a felhasználók személyes adatait, böngészési előzményeit, illetve profilukkal kapcsolatos adatokat.
Ryan szerint azonban nem ez a helyzet a Google egyik partnercégével, az OnAudience-szel, mely a saját weboldalán is azt állítja, hogy a világ minden országában rendelkezik személyes adatokkal. A panasz kiemeli, hogy a cég ezen adatok felhasználásával 1,4 millió olyan emberhez juttatott el tartalmat, akik a melegjogok mellett álltak ki a legutóbbi lengyel választásokon. Mindezt profilok létrehozásával tette, melyet az érintettek korábbi online tevékenységei alapján állítottak fel, a valós idejű licitálás során kinyert adatok felhasználásával.
Az OnAudience arra is lehetőséget ad, hogy olyan felhasználókat célozzanak a hirdetők, akik különösen érzékeny témákkal kapcsolatos tartalmakat tekintettek meg (pl. AIDS és HIV betegségek, cukorbetegség, vagy családon belüli erőszak). Szóvivőjük ezzel szemben kijelentette, hogy a cég nem kezel szexuális irányultsággal kapcsolatos adatokat, adatbázisukat kizárólag az érintettek online viselkedése alapján építik. Hozzátette, hogy a Ryan által kifogásolt kampányt Lengyelországban nem egy politikai párt, hanem egy egyenlőséget hirdető társadalmi szervezet végezte.
Ryan ennek ellenére fenntartja vádjait és figyelmeztet, hogy az állampolgárok adatainak ilyen célú felhasználása hosszútávú hátrányokkal fog járni számukra; az adatokból kiolvasható például hitelképességük, várható élettartamuk és akár alkalmazhatóságuk is.