skip to Main Content

Az Amazon a saját dolgozói magánéletét is megfigyeli

Az Amazon ellen Európában több eljárás is folyamatban van. Még 2020 első felében indított ellenük pert Max Schrems nem megfelelő titkosítás miatt, majd október 9-én egy német adatvédelmi szervezet, pont a Schrems II döntés figyelmen kívül hagyása miatt. Várhatóan az eljárások száma még tovább fog növekedni, ahogy fény derül a cégnek arra a gyakorlatára, melynek keretében a saját munkatársaikat és partnereiket is folyamatosan megfigyelik.

Az ügy 2020. szeptember elején robbant ki a VICE-on, nem sokkal azután, hogy elterjedt az Amazon egy olyan álláshirdetése az interneten, melyben hírszerzési szakértőt kerestek a szakszervezeti munkabeszüntetések megakadályozására. A munkakör betöltőjének fő feladata lett volna a cég elleni fenyegetések megakadályozása, melyek között többször szerepel a „szakszervezetek” kifejezés is. Az Amazon nem sokkal a cikk megjelenése után eltávolította az állásajánlatokat, azok kiírását hibásnak nevezte, melyek nem takarták megfelelően a munkakörrel járó feladatokat.

Ezt követően találtak rá nyilvánosan hozzáférhetően a cég számos belső dokumentumára és online eszközére, amelyek látszólag azt bizonyítják, hogy a cég igenis nagy erőket mozgósít a hasonló szerveződések megakadályozására. A dokumentumok a www.sharkandink.com oldalon voltak elérhetők, melynek első ránézésre nem sok köze van az Amazonhoz, jobban megvizsgálva azonban direkt linkeket tartalmaz a céghez, és szóvivőjük is megerősítette, hogy belső fejlesztésű eszközökről van szó. A tartalmat azóta eltávolították az oldalról, de mint tudjuk, az internet nem felejt.

A fájlokból jól látható, hogy a cég módszeresen megfigyeli a kollegák privát oldalait, melyeket a problémák kitárgyalásán kívül tiltakozások és munkabeszüntetések szervezésére is használnak. A jelentés tartalmazza az érintett alkalmazottak által posztolt tartalmakat, mindezt számos, egyébként zárt csoporton belülről. A fájlok között megtalálható volt egy „social media monitoring” nevű fájl is, mely tartalmazta az összes, Amazon Flex sofőröknek szánt zárt Facebook csoportot, az ezzel összefüggő SubRedditeket és egy Twitter keresőszót.

A cég látszólag tisztában volt vele, hogy érzékeny információkat gyűjt, ugyanis a belépőoldalon többszörös felhívás található, hogy ezeknek az adatoknak nem szabad a szállító partnerek tudomására jutnia, mert az káros következményekkel járna az Amazonra nézve. A rendszerbe belépve látható, hogy az igen szervezett, többszáz kategóriára bontva találhatók meg benne az alkalmazottak online megosztott véleményei, köztük a cégről közölt negatív vélemények.

2020. szeptember 25-én bővült a cég ellen felhozott vádak köre, amikor egy Amazon alkalmazott körlevelet küldött legalább két céges levelezőlistára, hogy azok aktív megfigyelés alatt állnak. A listák az „indigenous@amazon.com” és „transgender@amazon.com” címre hallgattak, de a levél alapján más ilyen listák is megfigyelés alatt állnak. A cég méretéből adódóan számos ilyen lista működik az Amazonon belül, melyen az alkalmazottak több szempont alapján vehetik fel egymással a kapcsolatot (black-employee-network@, we-wont-build-it@, transgender@, indigenous@, arabs@, persians@, glamazon@, latinos@, colombianos@, asians-at-amazon@, coronavirusvolunteers@).

Az Amazon szóvivője nem tagadta a megfigyelést, de úgy magyarázta, hogy annak célja a munkavállalók élményének növelése és a folyamat anonimizált módon történik. Arra a kérdésre nem adott választ, hogy az összes ilyen csoportot megfigyelik-e, illetve valóban igaz-e a vád, hogy vallásos alapon is megfigyelnek alkalmazottakat.

A korábbiakra reagálva egy mintegy 12 millió tagot számláló, európai szakszervezetekből álló csoport levelet írt az Európai Bizottságnak, kérve, hogy sürgősen indítson vizsgálatot az ügyben. A levél nem csak az Amazont érinti, hanem más tech-óriásokat is, és olyan vádak kivizsgálására kéri az EB-t, mint például a Covid-19 mobilalkalmazások megfigyelésre történő használata. A szakszervezetek aggódnak, hogy az alkalmazottak munkahelyi és azon kívüli megfigyelése súlyosan csorbíthatja jogaikat.

Figyelmeztetnek, hogy az automatizált megfigyelés átláthatatlanná teszi a döntések meghozásának folyamatát, továbbá alkalmasak a munkáltató által munkahelyi „bajkeverőnek” minősített személyek direkt megfigyelésére. Ezen felül aláássa a munkavállalók kollektív érdekérvényesítési képességeit, mivel ők nem férnek hozzá a titkosan róluk gyűjtött adatokhoz. Ehhez jön hozzá a frissen bevezetett arcfelismerő és biometrikus nyomkövetés alkalmazása, melynek veszélyeiről már nem egy hatóság foglalt állást.

A csoport célja, hogy az EB-vel és civil szervezetekkel együttműködve felülvizsgálják ezen gyakorlatok használatát, és egységes állásfoglalást adjanak ki használatainak szabályairól.

Back To Top