skip to Main Content

A hatóság figyelmeztet az arcfelismerés használatával kapcsolatban

A Holland Adatvédelmi Hatóság (AP) levélben tájékoztatta a bevásárlóközpontokat az arcfelismerés üzlethelyiségekben történő használatával kapcsolatban, ezzel próbálják megakadályozni, hogy a technológiát az adatkezelők jogszerűtlenül használják.

A tájékoztatást a CBL kereskedelmi szövetségen keresztül végzik, amelynek elnöke, Monique Verdier szerint az arcfelismerés egy veszélyes eszköz a kereskedelemben. „Elképzelhető, hogy egy bevásárlóközpontban kezdődik, ahol egy gombnyomással kiderülhet, milyen gyakran és mit vásárolnak az emberek. De ez egy olyan helyzethez vezethet, amiben folyamatosan meg vagyunk figyelve, arcfelismerést használó kamerákkal a boltokban és az utcákon. Meg kell akadályoznunk egy ilyen jellegű megfigyelő társadalom kialakulását.”

A szóban forgó adatok ráadásul biometrikus adatok, melyek kezelése a GDPR alapján általánosságban tiltott. Ez alól a Rendelet 9. cikk (2) bekezdése ad kivételeket, melyek közül elvi szinten a hatóság álláspontja szerint jelen esetben az alábbiak lennének alkalmazhatók:

1. az érintettek kifejezett hozzájárulásukat adják az adatkezeléshez,
2. az adatkezelés biztonsági, vagy hitelesítési okokból szükséges.

A második kivétellel kapcsolatban a hatóság elmondta, hogy egy bevásárlóközpont biztonságának biztosítása, mint adatkezelési cél, nem alkalmazható.

Az AP egy esetben már kapcsolatba lépett egy bevásárlóközponttal, amely a technológiát használta, mely eredményeképp a rendszer leszerelésre került. A Hatóság egyelőre közlemények útján tájékoztatja az adatkezelőket, de jogsértés esetén intézkedni fog.

Az arcfelismeréses rendszerek az utóbbi időben szinte minden nap szerepelnek a sajtóban, mi is írtunk arról, hogy a spanyol hatóság szerint a diákok azonosítására nem alkalmazható. A Guardian egy korábbi, 2019-es cikkében hosszasan taglalja a technológia felhasználását, különösen bevásárlóközpontokban. A cikk megemlíti, hogy miután 2014-ben egy törvényi változás miatt a 200 GBP érték alatti lopás már csak szabálysértésnek minősül, a rendőrség átcsoportosította erőforrásait fontosabb bűncselekmények felderítésére. Ennek az lett az eredménye, hogy a bolti lopásoknak már csak alig 10 százalékában tesznek feljelentést. Helyette azonban sokan az arcfelismerésben látták a megoldást. Az új rendszer fel képes felismerni egy korábban lopáson kapott elkövetőt, csendes riasztást ad a biztonsági személyzetnek, akik kivezetik az üzlet területéről.

A rendszert működtető Facewatch állítja, hogy betartja a GDPR előírásait és az adatkezelésük ’arányos’. Silkie Carlo a Big Brother Watch nonprofit szervezet vezetője viszont nem ilyen optimista. Véleménye szerint nem ajánlatos ennyi bizalmat fektetni abba, hogy az adatkezelő cégek szabályosan használják fel az adatokat. „Ha van bizonyíték a bűnelkövetésre, akkor az ügynek keresztül kell mennie az igazságszolgáltatáson; különben belépünk a magánrendőrségek rendszerébe.” – mondja.

Back To Top