skip to Main Content

NAIH: a szülőket megillető hozzáférési jog gyakorlása

A Hatóság a NAIH/2020/2618/5. számú állásfoglalásában a köznevelési intézményektől a szülők által a gyermekre vonatkozóan igényelt adatok kiadhatóságának tekintetében tett fontos megállapításokat, melyeket jelen cikkünkben ismertetünk.

Mi adható ki a szülő részére?

Az első vizsgált kérdés arra irányult, hogy a köznevelési intézményeknek ki kell-e adniuk a szülő részére valamennyi őrá és/vagy a gyermekre vonatkozó levelet, feljegyzést, jegyzőkönyvet, jogi állásfoglalást, stb.

A GDPR 15. cikke az érintetti joggyakorlás körében biztosítja, hogy az érintett a róla, illetve a törvényes képviselete alatt álló kiskorú gyermekről kezelt személyes adatokhoz hozzáférést kapjon. A hozzáférési jog részjogosítványaként az érintett megilleti azon jog is, hogy az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát megkapja az adatkezelőtől.

Az iratmásolatok kiadásával kapcsolatosan fontos azonban figyelembe venni azt, hogy a GDPR szerint biztosított jog, vagyis a másolat kiadása csak a személyes adatokra vonatkozik, mely nem minden esetben jelenti a teljes iratmásolat kiadásának kötelezettségét az adatkezelő részéről. Az NAIH e körben az alábbi megállapításokat tette:

Az iraton lehetnek olyan megjegyzések, hivatkozások, jogszabályi rendelkezések, egyéb szövegrészletek, technikai jellegű információk, amelyek – amennyiben arról az érintettre vonatkozó következtetés sem vonható le – nem minősülnek az érintett személyes adatának, így a GDPR szerinti hozzáférés keretében sem kérhető róluk másolat, illetőleg az adatkezelő az irat ezen részeiről a GDPR-on alapulva nem köteles másolatot adni.

Példának okáért ha egy hatóság, a fenntartó vagy egyéb szerv felé benyújtott állásfoglalást kérő levél esetleíró része a szülő személyes adatait tartalmazza, az ő tetteit, cselekedeteit, rá vonatkozó intézkedések leírását rögzíti, akkor a hozzáférés joga keretében ezen adatok másolatban történő biztosítására köteles az intézmény, ugyanakkor a levél jogi állásfoglalást kérő pontjaiban megfogalmazott kérdések nem minősülnek az érintett személyes adatának, ha azok általános jogértelmezésre vonatkozó felvetésekről szólnak, egy jogértelmezés nem személyes adat. Tehát az adatkezeléshez való hozzáférési kérelemre ezen részletek másolat formájában történő kiadására a GDPR alapján nem köteles az intézmény, és a nem kiadandó részek kitakarásával eleget lehet tenni a kérelemnek.

A személyes adatot nem tartalmazó részek, amennyiben azok az Info tv. rendelkezésinek megfelelően közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, úgy a törvényi előírások szerint közérdekű adatigénylés keretében ismerhetőek meg.

Mikor tagadható meg az iratkiadás?

A személyes adatokat tartalmazó részek tekintetében a GDPR 12. cikkben foglalt előírások az irányadóak a kérelem teljesítésének megtagadására. A megtagadás akkor lehetséges, ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. E tekintetben a Hatóság az alábbiak szerint foglalt állást:

A Hatóság álláspontja szerint időközönként egy-egy iratra vonatkozó hozzáférési kérelem nem tekinthető túlzónak, ezt, valamint nagy mennyiségre vonatkozó kérelem túlzó voltát azonban az eset összes körülményeinek ismeretében az adatkezelőnek kell megítélnie, és szükség esetén az intézkedés megtagadásának jogosultságát igazolnia.

E körben megemlítendő továbbá, hogy a GDPR a hozzáférési jog gyakorlása körébe nem tartalmaz többletkövetelményeket, azt az érintettnek nem kell megindokolnia, így az adatkezelő a kérelem indokolásának hiányára hivatkozással nem tagadhatja meg a kérelem teljesítését. Ezt a NAIH kifejezetten rögzítette a NAIH/2018/5559/H. számú határozatában:

A hozzáférési jog – ideértve annak részjogosítványát is, a másolat rendelkezésre bocsátáshoz való jogot – gyakorlása kapcsán a GDPR nem támaszt többletkövetelményeket, az feltétel nélkül gyakorolható, tehát az érintettnek nem kell igazolnia a hozzáférési joga gyakorlásához fűződő jogát vagy jogos érdekét, illetve nem kell indokolnia, hogy mi okból kíván élni ezzel a jogával.

Amennyiben az érintett a személyes adatokat nem tartalmazó részek tekintetében közérdekű adat megismerése iránti igényt terjeszt elő, úgy ennek teljesítése a köznevelési intézmény részéről az Info tv. III. fejezetében foglaltak szerint teljesítendő, illetve tagadható meg. E körben különösen az Info tv. 27.§-a említendő meg, mely a döntés megalapozását szolgáló egyes adatok megismerhetőségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A 27. § (5)-(6) bekezdése határozza meg, hogy egy közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat meddig nem nyilvános adat, illetve, hogy a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény mely esetben utasítható el. Azzal kapcsolatosan, hogy ezekre hivatkozással az érintett intézmény hogyan tagadhatja meg az iratok kiadását, a NAIH az alábbiakat rögzítette:

Amennyiben döntés meghozatalát szolgálja az információ, konkrétan meg kell tudni határozni, hogy milyen döntés meghozatalát, milyen eljárás lefolytatását alapozza meg és az érdemi kapcsolatban áll-e az adott közfeladatot ellátó szerv tevékenységével.

Lényeges, hogy egy dokumentum adattartalma minősülhet a döntés megalapozását szolgáló adat kategóriájának, azonban minden eseten kell lenni olyan mögöttes jognak, érdeknek, amely miatt a nyilvánosságkorlátozás indokolt. Amennyiben az irat megismerhetősége, nyilvánosságra kerülése nem veszélyes a szerv tevékenységére, feladatellátásra, adattartalma pedig fontos lehet a nyilvánosság számára, úgy annak megismerése nem tagadható meg – a mérlegelés az adatgazda joga és kötelessége.

A közfeladatot ellátó szervet indokolási kötelezettség is terheli, ha a megtagadás mellett dönt. Minden esetben ki kell térnie a ténybeli és jogi indokokra, hogy az igénylő megérthesse, miért nem kapta meg a kért információt és dönteni tudjon abban a kérdésben is, hogy él-e jogorvoslattal.

Természetesen az iratkiadás során az intézmények más jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venniük, erre a Hatóság is kifejezetten felhívta a figyelmet:

A korábban kifejtettek szerint a GDPR alapján adandó adatkezelési tájékoztatás csak a személyes adatokra vonatkozik, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy más eljárásban jogszabály alapján az iratbetekintési szabályok alkalmazása során az érintett az adott iratról teljes másolatot nem kaphat, esetleg az eljárásról szóló értesítésben az irat teljes adattartalommal nem szerepelhet. Az adatkezelő a GDPR hozzáférésre vonatkozó szabályai alapján mindenesetre csak a személyes adatok kiadására kötelezhető.

Kikérheti-e a szülő a másik szülő által benyújtott igazolások másolatát?

E kérdésben a Hatóság a külön élő szülők együttműködési kötelezettségére hívja fel fokozottan a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy meglátása szerint a köznevelési intézményeknek számos adatkezelési kötelezettsége – mely egyébként a köznevelési közfeladat ellátása során fel sem merülne – keletkezik a szülők együttműködési kötelezettségének hiányából és abból, hogy az egymás elleni ellenséges viszonyt a gyermekek felhasználásával folytatják.

A Hatóság a fentiekből következően állapítja meg az adott kérdés vizsgálatával kapcsolatban, hogy

az együttműködés hiányára vezethető vissza az is, ha a gyermek egyik szülője, akinél a gyermek éppen tartózkodik, nem tájékoztatja a másik szülőt a gyermeknek az iskolából történő hiányzásának okáról, holott erre a Ptk. alapján köteles lenne, a másik szülő később így az intézménytől kéri az igazolást.

A szülők pedig az ilyen kérelmek kapcsán jelentős többletterhet rónak a köznevelési intézményre, hiszen azoknak minden egyes hozzáférési jog teljesíthetőségének tekintetében vizsgálni kell annak jogosságát és azt, hogy a kérelmet benyújtó szülő szülői felügyeleti jogában és ezáltal a törvényes képviseleti minőségben történt-e változás, esetlegesen született-e valamilyen bírósági döntés e tekintetében. A Hatóság kiemeli, hogy erre azért van szükség, mert

törvényes képviselet hiányában a hozzáférést bizonyos (pl. egészségügyi) adatokra vonatkozóan meg kell tagadnia, de más adatok kiadhatóak (lásd a Ptk-nak a „lényeges kérdésekben” való rendelkezéseit és az ezzel kapcsolatos hatósági állásfoglalást.).

A fentieken túlmenően a Hatóság rögzíti, hogy álláspontja az, hogy

ezekben az esetekben – miközben az intézmény a hozzáférési kérelmet a személyes adatok vonatkozásában a fent részletezettek szerint teljesíteni köteles –, meg kell, hogy fontolja, a szülők egymással történő együttműködése érdekében milyen intézkedések, jelzések megtételére jogosult, főleg a gyermekvédelmi szolgálat és a gyámhatóság felé. A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése megkívánja ugyanis a szülők együttműködését, és ha egy intézmény ezt az együttműködési hajlandóságot rendszeresen (tehát nem csak eseti alkalommal) nem tapasztalja, az intézménynek a gyermek érdekében álló intézkedéseket kell tennie a gyámhatóság bevonásával.

Végezetül a NAIH felhívja a figyelmet, hogy

a felelős szülői magatartás kiterjed arra is, hogy a szülők ne a gyermeket oktató, nevelő, ellátó vagy az egészségügyi intézményt mint adatkezelőt használják fel az egymás elleni vitájukban, és a Hatóság azt szorgalmazza, hogy azon adatokat, amelyeknek az egyik szülő a birtokában van és amelyek átadására a másik szülő részére köteles lenne, első sorban maguk biztosítsák egymás számára, valamint együttműködés esetén a fent kifejtetteknek megfelelően elkerülhető további adatok, iratok keletkezése. A Hatóság tisztában van azzal, hogy az életközösség megszakadása különlegesen nehéz élethelyzet, azonban a közös gyermekük érdeke, hogy a szülők egymással együttműködésre törekedjenek.

Back To Top