skip to Main Content

NAIH: Elfeledtetéshez való jog kontra véleménynyilvánítás szabadsága

Egy magántulajdonú ingatlanról készült és az interneten közzétett drónfelvétel adatvédelmi vonatkozásaival foglalkozott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”) 2020 júniusában meghozott határozatában. A határozata hasznos megállapításokat tartalmaz a drónfelvételekkel kapcsolatban, ahogy egy ingatlanról készült képfelvétel adatvédelmi megítéléséről is. Ezeknél is hasznosabb talán az, hogy a határozat részletesen vizsgálja a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelmének kapcsolatát is.

1. A határozat alapjául szolgáló tényállás és a NAIH döntése

Az ügyben egy ingatlanról készült drón segítségével videófelvétel, amely aztán egy blogon közzétett, az ingatlanról (is) szóló, politikai cikk mellékleteként szolgált. Az ingatlan ugyan magántulajdonban állt, de két, politikában érdekelt cég is a székhelyeként használta. Az ingatlan tulajdonosa egyben ennek a két cégnek is a tulajdonosa. A cikk célja a két cég jelentős bevételnövekedésének bemutatása, amit a cikk szerzője a cégeknek egy „luxusvillába költözésével” is alá kívánt támasztani. A videófelvételen semmilyen emberi aktivitás nem látszott, csak maga az ingatlan kívülről.

Az ingatlan tulajdonosa írásban tiltakozott a közzétett felvétel ellen, mert az megítélése szerint – tekintettel arra, hogy az az ingatlan olyan részeit is bemutatja, amelyek közterületről egyébként nem láthatóak – a személyes adatának és így jogellenes adatkezelésnek minősül, ennélfogva kérte a felvétel haladéktalan törlését, továbbá azt, hogy a cikk szerzője minden elvárható lépést tegyen meg annak érdekében, hogy más adatkezelők is tájékoztatást kapjanak arról, hogy kérelmezte a drónvideóra mutató linkek és másodpéldányok törlését is.

A cikk szerzője (kérelmezett) válaszában elutasította a kérelmező kérelmét. Arra hivatkozott, hogy a drónfelvétel két cég székhelyét mutatta be, az pedig, hogy egyébként az ingatlan tulajdonosa a kérelmező, az ingatlan-nyilvántartásból bárki által hozzáférhető adat. A kérelmezett azzal is érvelt, hogy a felvételen emberi aktivitás nem volt megjelenítve, az épület és a telek méretén és rendezettségén túl semmilyen információt nem hordoz, egy Google Maps felvételtől legfeljebb minőségében tér el. A felvételből így semmilyen, a kérelmezőre vagy más személyre vonatkozó következtetés nem vonható le.

Minderre tekintettel a kérelmezett álláspontja szerint a felvétel tartalma csak nagyon tág értelmezés szerint eshetne a személyes adat fogalma alá, így ő személyesadat-adatkezelést sem végez. Amennyiben mégis adatkezelést végezne, a kérelmezett a jogos érdekét [GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja] jelölte meg az adatkezelés jogalapjául. A törlési kérelem elutasításával kapcsolatban pedig hivatkozott a GDPR 17. cikk (3) bekezdés a) pontjára, amely alapján nem kell az adatkezelőnek az érintett kérelmére törölni a kezelt személyes adatokat, ha az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából.

A fenti válaszra tekintettel a kérelmező panaszával a NAIH-hoz fordult.

A NAIH – a lent tárgyalt indokolás szerint – a hozzá benyújtott kérelmet elutasította.

2. Drónfelvételek

A drónok használatával kapcsolatban átfogó hazai szabályozás nincsen. A NAIH így határozatában saját 2014-es, drónokkal kapcsolatban kibocsátott ajánlásában foglaltakra hivatkozott. Eszerint a drónok rendeltetésszerű használata is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, és a technológia puszta léte is a magánszféra határainak kitolásának irányába hat.

Az eszköz ugyanis képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, valamint, hogy anélkül kövessen mozgó tárgyakat és személyeket, hogy erre az érintettek felfigyelnének. Ezen kívül a drón nagy távolságból, a levegőből képes személyes adatokat gyűjteni, így az állampolgároknak olyan területeken is számolniuk kell legintimebb magánszférájuk elleni hatásokkal, ahol eddig nem számítottak ilyen beavatkozásra. Szintén aggályosnak tartja a NAIH, hogy a drón által megvalósított adatkezelés automatizált rendszerben történik, így használat közben nehéz vagy lehetetlen változtatni rajta.

A NAIH 2014-ben kibocsátott ajánlása a témában itt érhető el: https://www.naih.hu/files/NAIH-2020-4228-hatarozat.pdf.

3. Ingatlanról készült képfelvétel

Az ingatlanról készült felvétel tartalmának személyes adatként való minősítésével kapcsolatban a NAIH osztotta a kérelmezett álláspontját, mely szerint az nem személyes adat.

A határozat kimondja, hogy a személyes adat fogalmi eleme, hogy az adat alapján a természetes személy azonosított vagy azonosítható legyen. Ugyanakkor a drónvideón szereplő ingatlan nem a kérelmező lakóhelye, azon kizárólag az épített környezet, a telek, annak elhelyezkedése és a rajta álló épület látható, továbbá a felvételen senki nem szerepel, így azon nem is azonosítható sem a kérelmező, sem más természetes személy, illetve – függetlenül attól, hogy a felvétel nem közterületről készült – az ingatlanról nem vonható le semminemű, a kérelmező vagy más személyét, megítélését, jogát vagy jogos érdekét (hátrányosan) befolyásoló egyéb következtetés. Ennélfogva a NAIH úgy ítélte meg, hogy a felvétel tartalma nem sorolható az általa védeni rendelt személyes adatok körébe.

A NAIH felhívta arra a figyelmet, hogy csak a drónvideó személyes adatként történő minősítését vizsgálta, hiszen a kérelmező a kifogásolt drónvideót tartalmazó cikk egyéb állításait, így például a kérelmező tulajdonában álló gazdasági társaságok üzleti és kormányzati kapcsolatainak, eredményességük nagyságrendjének, az ingatlan megvásárlásával kapcsolatban a nevének, illetve az ingatlan megvásárlásának a tényének, a telek méretének és elhelyezkedésének a nyilvánosságra hozatalát, nem kifogásolta.

4. A véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog és a személyes adatok védelméhez való jog

A NAIH rögzítette határozatában, hogy – más, az érintetteket megillető jogokhoz hasonlóan – a törléshez (elfeledtetéshez) való jog sem abszolút jellegű, annak vannak korlátjai. Ilyen korlát a véleménynyilvánítás szabadsága és a tájékozódáshoz való jog [GDPR 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja]. Ezen jogokkal kapcsolatban a NAIH több alkotmánybírósági (a továbbiakban: „AB”) határozatot is idézett. Ezek egyebek mellett a következőket mondták ki.

A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a demokratikus jogállam egyik alapértéke, és ezen kategórián belül kiemelt védelmet érdemelnek azon helyzetek, amelyek a közügyeket és a közhatalom gyakorlását, valamint közfeladatot ellátó, illetve közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érintik. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme ugyanis a közügyek megvitatása. Ebből fakadóan az ilyen jellegű megszólalások erősebb védelmet élveznek más tárgyú megszólalásokhoz képest, a korlátozásuk pedig a legszűkebb körben nyerhet csak igazolást.

Az AB-hoz hasonlóan egyébként az Emberi Jogok Európai Bírósága is hangsúlyozza gyakorlatában, hogy az állam (közhatalom) működésére vonatkozó, politikai véleménynyilvánítások kiemelt védelmet élveznek. Ezt a kiemelt védelmet akkor is alkalmazni kell, ha a vonatkozó véleménynyilvánítás valamely társadalmi vagy helyi közösséget érintő kérdésben, a közügyek megvitatása során hangzik el.

Az AB azt is kiemeli a határozataiban, hogy a közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok esetében státuszuk alapján jellemzően megállapítható, hogy a tevékenységüket, személyiségüket ért kritikák a fentiek szerinti kategóriába, a közügyek megvitatásának körébe tartoznak. Természetesen ez a besorolás nem lehet automatikus, vizsgálni kell, hogy a konkrét bírálat valóban a közügyek vagy a közérdeklődésre számot tartó kérdések szabad vitatásához kapcsolódik-e, és azt is, hogy az emberi méltóságot nem sérti-e.

A jelen ügy vonatkozásában a NAIH megállapította, hogy a kérelmező ingatlanberuházásáról szóló híradás a közügy megvitatásának minősül, így az kiemelt védelmet élvez, a kérelmezett pedig a GDPR 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján – a kérelmezett által előadottaknak megfelelően – jogszerűen járt el, amikor nem törölte az adatokat. Álláspontunk szerint, a határozatnak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban tett megállapításai a jövőben útmutatásul szolgálhatnak a hasonló, adatkezeléssel is járó esetek megítélésében.

Back To Top