skip to Main Content

Németország: Google és törléshez való jog

A Karlsruhei Szövetségi Bíróságnak két ügyben kellett döntést hoznia a törléshez való jog iránti kérelmekkel kapcsolatban. Az utóbbi időben mi is írtunk olyan ügyekről, ahol más tagállami hatóság kötelezte a Google-t arra, hogy töröljön bizonyos keresési találatokat.

A GDPR 17. cikke felruházza az érintetteket ezzel a joggal, mely alapján kezelt adataikat kérésükre az adatkezelőnek törölnie kell az ott meghatározott esetekben. Azonban a bíróság korábbi döntése alapján ez a jog nem illeti meg korlátlanul az érintetteket. A bíróság döntésének értelmében a törléshez való jogot egy szinten kell kezelni a többi alapvető joggal, mint például a szólásszabadsághoz és az információszabadsághoz való jog, és ezek ütközésénél eseti alapon kell döntést hozni. Mindkét esetben a Google az alperes, azonban a két eset között van néhány lényeges különbség.

Az első esetben a felperes egy regionális jótékonysági szervezet elnöke. A szervezet 2011-ben közel egymillió eurós hiánnyal zárt, és nem sokkal ezelőtt az igazgató betegszabadságra ment. A helyi sajtó akkor beszámolt az esetről, közölve a teljes nevét, képét, és bizonyos egészségügyi adatokat. A felperes gyakorolni akarta a törléshez való jogát, hogy a Google ne jelenítse meg a róla korábban készült negatív hangvételű cikkeket a keresési eredményei között. A kerületi bíróság elutasította a felperes keresetét, arra hivatkozva, hogy az ő törléshez való joga nem írhatja felül a társadalom információhoz való jogát.

A GDPR 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint „[…] az adatkezelés szükséges a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából.” A teljes döntés és az ügy további részletei ezen a linken olvashatók.

A másik esetben a felperes egy pár, akik sérelmezik, hogy nevük és munkahelyükre történő keresés után a Google olyan cikkeket jelenít meg, mely róluk negatív állításokat tartalmaz. A pár állítása szerint az említett cikkek állításai valótlanok. A cikkek 2015-ben jelentek meg egy amerikai vállalat honlapján, aminek a célja, hogy „az aktív oktatás és az átláthatóság révén tartósan járuljon hozzá a csalás megelőzéséhez az üzleti életben és a társadalomban”.

A cikkekben a szerző kritikusan vizsgálja néhány cég befektetési modelljét. Ekkor a felperes több ilyen cégben is vezető pozíciót töltött be, barátnője, a második felperes pedig aláírásra felhatalmazott személy volt az egyik cégben. Az egyik ilyen cikkben a felperesek képe jelenik meg illusztrációként, melyben zsarolással kapcsolatos vádak is olvashatók. A Kölni Kerületi Bíróság, majd később a Kölni Fellebbviteli Bíróság is elutasította a keresetet, mivel a Google semmilyen jogi kapcsolatban nincs a cikket publikáló céggel. A cikkek igazságtartalmának bizonyítása ezért a felperesek felelőssége.

„Ez két rendkívül fontos per. Tulajdonképpen a GDPR szerinti törléshez való joggal kapcsolatos kérdéseket a Legfelsőbb Bíróság még nem válaszolta meg” – mondta Christian Solmecke internetes perekre szakosodott jogász.

A felperesek ezután a Szövetségi Bírósághoz fordulnak. Az ügyekben a következő hetekben várható döntés, a Google ennek publikálásáig nem kíván nyilatkozni.

Back To Top