Dánia: Adatvédelmi panasz a törlés elmulasztása miatt

2020. május 18-án a Dán Adatvédelmi Hatóság (’Hatóság’) döntést hozott egy ügyben, ami egy ex-munkavállaló bejelentése alapján indult. Az adatvédelmi panasz azért született, mert a személy korábbi munkaadója, a Dán Környezetvédelmi Tanácsadó Testület (’DMR’) többszöri megkeresése után sem távolította el a róla készült videó-, és képfelvételeket a honlapjáról.
A Hatóság az ügy kivizsgálása után arra az álláspontra jutott, hogy komoly kritikát kell megfogalmaznia a DMR ellen az érintett törléshez való jogának megsértése miatt, amely a GDPR 17. cikkében van megfogalmazva. Az ügy alakulása részletesen:
• 2018. június 7-én az érintett írásos hozzájárulást adott az őt ábrázoló videóanyagok készítésére és azok a testület honlapján és marketing célokra történő használatára. Az érintettről készült videók feltöltésre kerültek a cég honlapjára, Facebookra, és YouTube-ra is.
• 2019. szeptember 6-án, munkaviszonya megszűnését követően az érintett kérte a DMR-től egy YouTube-ra feltöltött videó eltávolítását, melyben ő is szerepelt. A DMR válaszában biztosította az érintettet, hogy minden róla készült felvétel eltávolításra kerül.
• 2019. szeptember 10-én az érintett levelet írt a testületnek, sérelmezve, hogy képmása továbbra is megtalálható volt a kérdéses videóban. A DMR válaszában biztosította, hogy az ügy folyamatban van, és türelmét kérte.
• 2019. szeptember 17-én a DMR értesítette az érintettet, hogy eltávolításra került a kérdéses munkavállalói reklámfilmben, egyúttal megjegyezte, hogy nem kíván további változtatásokat végrehajtani. Döntése alapjául az érintett által munkaviszonya fennállásakor aláírt hozzájárulási nyilatkozatot hozta, melyben az érintett hozzájárul a róla készített videó-, és képanyagok marketing célú felhasználásához.
• 2019. szeptember 20-án az érintett levélben hívta fel a DMR figyelmét, hogy még mindig található olyan marketinganyag a testület honlapján, melyben ő szerepel. A testület ezt tagadta.
• 2019. szeptember 27-én az érintett által benyújtott adatvédelmi panasz alapján a Hatóság vizsgálni kezdte, hogy a testület miért mulasztotta el az érintettről készült videóanyagok törlését.
• 2019. december 11-én a Hatóság vizsgálatában talált olyan videókat a testület YouTube csatornáján, melyben az érintett szerepelt. Ezt követően a DMR törölte az érintett adatait.
A Hatóság döntésében kiemelte, hogy jelen esetben az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása volt. A GDPR 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján „az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja.”
A Hatóság további kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, amilyen módon a DMR az érintettet adatainak törléséről tévesen tájékoztatta, illetve, hogy 2019 decemberében, a nyomozás ideje alatt még elérhetőek voltak az érintettről készült videófelvételek a testület honlapján.
A DMR közleményében kifejtette, hogy továbbra is érvényes jogalapnak tekinti az érintett által aláírt hozzájárulási nyilatkozatot, a munkaviszonyának megszűnése és a hozzájárulás visszavonása után is. A Hatóság döntése után a testület eltávolított minden, az érintett képmását tartalmazó marketingvideót, ugyanakkor leszögezte, hogy mivel a kérdéses felvétel 2017 óta nyilvánosan elérhető volt, nem tud garanciát vállalni rá, hogy annak eredeti változatáról nem léteznek további másolatok.
Bár a jelen esetben csak rosszallását fejezte ki a Hatóság, korábban azonban többször bírságolt is. Néhány héttel ezelőtt mi is beszámoltunk arról, hogy több mint 2 millió forintos bírságot szabtak ki egy recruiter cégre.

