Tech óriások jogellenesen kezelnek fotókat az arcfelismerés tökéletesítéséhez
Amerikában pert indítottak három tech cég ellen (Amazon, Google, Microsoft), mivel azok állítólag engedély nélkül használtak fel fotókat, hogy azokkal segítsék az arcfelismerést elősegítő algoritmusaik tanulását. A fotók hozzájárulás nélküli felhasználása törvénybe ütközik Illinois államban. 2008 óta a helyi szabályozás értelmében az adatkezelőnek írásos hozzájárulással kell rendelkeznie, hogy természetes személyek arcára vonatkozó adatokat kezeljen. A pert két Illinois államban élő férfi indította, akik személyes adatait annak ellenére kezelték az adatbázisban, hogy mindketten egyértelműen jelezték, hogy ennek az államnak a lakosai.
A fotók, amelyekről az ügyben szó van, az IBM ’Diversity in Faces’ adatbázisából származnak. Az IBM korábban már kivonult az arcfelismerési technológiák piacáról, mivel a cég aggódott amiatt, hogy az általa megvalósított fejlesztéseket diszkriminatív célokra is használják. Az adatbázisban egyébként 1 millió kép található valós emberek arcáról és az adatbázis eredeti célja az volt, hogy megbízhatóbbá tegye az arcfelismerést. Ezt úgy akarták elérni, hogy a „hagyományos” eljárással ellentétben, amikor a szoftver általában csak a bőrszín tónusát, az érintett korát és nemét határozta meg, itt olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint az arcok szimmetriája, az érintett orrának hossza és homlokmagassága.
Az incidens rosszkor jött az arcfelismerés piacának, hiszen Amerikában egyre nő a technológiával kapcsolatos ellenszenv. Ahogy már mi is írtunk róla, számos amerikai város, köztük Boston és San Francisco is határozatlan ideig betiltotta az arcfelismerés használatát. A kritikák főleg arra vonatkoznak, hogy a technológia kevésbé megbízható, sőt némely esetekben kifejezetten diszkriminatív kisebbségek és nők felismerése esetén. Ezeket csak felerősítette az utóbbi hetek amerikai történései, a lakosság a BLM tüntetések kapcsán sokkal nagyobb figyelmet fordít ehhez hasonló ügyekre.
Egy másik hasonló szolgáltatás, melyet sok kritika ért az utóbbi időben, a Clearview AI volt. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egy személyről készített fényképet összehasonlítsunk a rendszerben levő több, mint 3 milliárd képpel, és ez alapján azonosítsunk. Az adatbázisban található fotókat a szolgáltatás a Facebook, a Venmo és a YouTube felületeiről gyűjti be, melyekkel együtt linket is tárol a kép eredeti helyéről. Összehasonlításképp, ez a 3 milliárd kép közel ötszöröse az FBI adatbázisának.
Az app szinte azonnal képes egy kép alapján megmondani egy személy nevét, képes összekapcsolni azt közösségi média profiljaival, mely adatok alapján további információk derülhetnek ki az érintettről. Az adatbázishoz csak rendfenntartó erők és biztonsági személyzet férhet hozzá, a cég tulajdonosai a jövőben sem kívánják széleskörben hozzáférhetővé tenni. Ennek ellenére természetesen számos visszaélésre adhat lehetőséget a szolgáltatás, ezért több adatvédelmi szakértő figyelmeztet a technológia használatának kockázataira. Európában a Francia Adatvédelmi Hatóság is célkeresztjébe vette a szolgáltatást és vizsgálatot kezdeményezett ellene; szabálytalanságok esetén ez dollármilliókba kerülhet az amerikai cégnek.
