A Berlini Adatvédelmi Hatóság és a Microsoft vitája
A berlini adatvédelmi hatóság májusban felhívta a felhasználók figyelmét a telekommunikációs szolgáltatások használatának veszélyeire. Ezek közül az egyik érintett szolgáltatás a Microsoft Skype és Teams alkalmazásai, melyek esetében a Hatóság szerint előfordulhat a hívások lehallgatása. A berlini DPA korábban már a Google-el is szembeszállt, akkor a törléshez való jog kapcsán, mely ügy azóta is folyamatban van.
A Microsoft természetesen nem örült a vádnak, és egy kiszivárogtatott levélben követeli a Hatóságtól, hogy távolítsa el az alkalmazásokkal kapcsolatos figyelmeztetést. Véleményük szerint a felhívás súlyosan károsítja a cég hírnevét és valótlan állításokat tartalmaz. A Hatóság nem csak a Microsoft platformjait vizsgálta meg, hasonló felhívást tett közzé az egyre népszerűbb Zoom szolgáltatással kapcsolatban is.
A Microsoft tagadja, hogy harmadik fél hozzáférhetne a videokonferenciákhoz, és sürgeti a felhívás eltávolítását, mivel ez jelenleg megakadályozza a céget abban, hogy programcsomagjait iskolai és intézményi számítógépekre telepítsék. Korábban a Business Insider írt arról, hogy a Skype-on folytatott beszélgetéseket a Microsoft által kiválasztott kínai vállalatok hallgatták le, állítólag a hangminőség ellenőrzése céljából.
Mint abban az ügyben kiderült, szinte semmilyen biztonsági intézkedést nem vezettek be az adatok védelmére, ez is hozzájárult, hogy a berlini DPA ilyen kemény hangon lépett fel a Microsofttal szemben. A cég állítása szerint már nem alkalmaznak harmadik országbeli vállalatokat hasonló célokra, a Skype és Teams esetében csak telemetrikus és diagnosztikai adatokat gyűjtenek, nem került sor profilalkotásra, analízisre vagy célzott marketingre.
A Hatóság legutóbbi, Microsoftnak küldött levelében kitért arra is, hogy az érintett szolgáltatásokhoz tartozó adatvédelmi nyilatkozat – különösen az ingyenes verziók esetében – nem felel meg a GDPR elvárásainak. Itt a Hatóság súlyos mulasztásokat említ, és utal rá, hogy a hiányosságok akár büntetőjogi következményekhez is vezethetnek.
A levél arról is szól, hogy a januári és júniusi programok verziói között a Microsoft „titokban” változtatott az adatvédelmi nyilatkozaton, mely változtatást sosem publikálta vagy regisztrálta. A Hatóság határozott hangnemben hívja fel a Microsoft figyelmét, hogy „vegye fel a kapcsolatot jogi szakértőkkel”, illetve hogy a teljes adatvédelmi nyilatkozatot gondolja újra, mert az jelenlegi formájában nem fogadható el.
Ezzel nyilvánvalóan nem zárult le az ügy, amint új fejlemények látnak napvilágot, írni fogunk róla.
