Adatvédelmi panasz a Google-el szemben

2020. március 16-án egy független böngésző, a Brave tett hivatalos adatvédelmi panaszt a Google-el szemben, mivel az megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b pontját, amely meghatározza a „célhoz kötöttség” elvét, amely szerint az adatok gyűjtése csak jogszerű, meghatározott célok érdekében történhet.

• A célhoz köttöség elve megköveteli, hogy a szervezetek a személyes adatokat kizárólag abból a célból kezeljék, amelyre gyűjtötték. A Brave azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy a Google azon adatkezelési gyakorlata, hogy a megszerzett személyes adatokat bármilyen általa önkényesen kitalált célra kezeli, nem jogszerű.
• A cég egyik munkatársa hat hónapon át tanulmányozta, hogy a Google mire használja fel az emberek adatait. Ez alapján most a cég a szabályozókhoz fordult, hogy kötelezzék arra a Google-t, hogy tárja fel, hogy pontosan milyen célokból kezeli az emberek személyes adatait.
• A Brave új bizonyítékai igazolják, hogy a Google a személyes adatokkat több száz rosszul meghatározott céllal, jogalap nélkül kezeli.
• A Google azon gyakorlata, hogy a megszerzett személyes adatokat kénye kedve szerinti célokból kezeli lehetővé tették lépcsőzetesen egy monopólium létrehozását.

„A Google mindenkivel kapcsolatban rendelkezik személyes adatokkal. Ezt olyan termékekből gyűjti, mint a YouTube, a Gmail, és sok más olyan termék, amelyek a színfalak mögött működnek az interneten. Pusztán az emberek személyes adatainak birtoklása nem azt jelenti, hogy a Google kezelheti ezeket a teljes vállalkozási tevékenysége során, bármilyen célra. Ehelyett inkább jogalapot kell keresnie minden egyes célra és átláthatónak kellene lenniük az adatkezeléseknek. Az új bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy a Google a különböző célokból kezelt személyes adatokat egyéb célokra is felhasználja a vállalkozásai és termékei között, sértve ezzel a célhoz kötöttség elvét.” – mondta Dr. Ryan.

A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglalt célhoz kötöttség elve alapján személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet, és azok nem kezelhetők ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon.

Mit eredményezne a célhoz kötöttség elvének betartása a Brave szerint:

1. A Google már nem tudná automatikusan, jogalap nélkül gyűjteni és felhasználni az internetezők adatait.
2. Nem tudná a különböző adatkezelési céljait egyesíteni.
3. Elveszítené azt a piaci előnyt, amit a jogellenesen kezelt adatokkal szerzett.
4. A Google termékeit használó személyek valóban dönthetnének arról, hogy a Google kezelje-e az adataikat, és ha igen, pontosan milyen célból.

Ez lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy eldöntsék, milyen adataikhoz férhet hozzá a Google, illetve, hogy hozzáférhet-e egyáltalán, ami tisztább piacot teremtene a böngészők között.