Az IKEA-ban már az időddel is fizethetsz!
Az IKEA lesz az első kiskereskedő, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók az idejükkel fizessenek az árukért. Minél többet töltenek a vásárlók az IKEA-ba történő utazással, annál többet vásárolhatnak.
A kereskedelmi elképzelés először Dubai-ban kerül bevezetésre. Mivel az áruház a város szélén található és a vásárlók évente nagyon sok időt töltenek az áruházba történő utazással, továbbá az idő pénz, ezért az IKEA-ba történő utazási idő átszámításra és „visszafizetésre” kerül az ügyfelek számára. A kampány kitalálói úgy gondolják, hogy ez a vásárlókat többszöri látogatásra, több utazással töltött időre, ezáltal az áruházban történő több időtöltésre és végső soron több áru vásárlásra fogja ösztönözni.
Ahhoz, hogy a vásárló fizetni tudjon az idejével a Google Maps-t kell használnia és az alkalmazás által tárolt utazási előzményeket szükséges bemutatnia a pénztárnál történő fizetéskor. Az elképzelésben az az érdekesség, hogy a helymeghatározás, mint fizetési eszköz bevonásra került és ehhez pénzben kifejezett értéket is hozzárendelnek.
A Google Maps alkalmazás használata az adott személyre nézve is kockázatos, hiszen a Google Általános Szerződési Feltételei alapján az érintett hozzájárulását adja, hogy a Google felhasználja, tárolja, megossza, közzétegye, terjessze adatait. Tehát azáltal, hogy a vásárló egyszerűen csak bekapcsolja a GPS meghatározást, annak érdekében, hogy az utazási idejével fizessen, ezekhez az adatokhoz a Google hozzáfér és azokkal bármit tehet. Saját döntési kompetencia, hogy valóban megéri-e az adatainkkal fizetni azért, hogy egy termékhez olcsóbban vagy ingyen hozzájussunk.
Az EU-ban ahhoz, hogy egy ilyen kereskedelmi elképzelés megvalósulhasson először is előzetes, a Rendeletnek megfelelő tájékoztatást szükséges nyújtani, érvényes, önkéntes, konkrét, egyértelmű hozzájárulást kell az érintettektől beszerezni, valamint az elszámoltathatóság elvéből eredően az adatkezelőnek mindezt bármely pillanatban bizonyítani is tudnia kell.
Érdekessége a rendszernek, hogy az bármikor kijátszható azzal, hogy kerülőúton jut el a vásárló az áruházba, ezáltal nagyobb kedvezményt érvényesítve, így majd a kereskedelmi gyakorlat fogja eldönteni, hogy a kampány valóban beváltja-e az áruház részéről a hozzá fűzött elképzeléseket.
