CJEU: Nem kell a YouTube-nak kiadnia az illegális feltöltő e-mail címét
Bár a Google általában az abuzív adatkezelési módszereivel kerül be a híreinkbe, most mégis más témájú döntésben érintett, az Európai Unió Bírósága (CJEU) ugyanis július 9-én ítéletet hozott egy régóta húzódó szerzői jogokkal kapcsolatos ügyben. Még 2013-14-ben egy felhasználó két filmet (Parker, Scary Movie 5) töltött fel a Google által üzemeltetett Youtube videómegosztó oldalra, mely filmek németországi szerzői jogaival a Constatin Film Verleih GmbH rendelkezett.
Az említett két filmet az oldal látogatói többtízezerszer megtekintették mielőtt azt a szolgáltató korlátozta. A Constantin Film azt követelte a Youtube-tól, hogy adja át neki a filmet illegálisan feltöltött felhasználó feltöltéskor, és legutóbb használt e-mail címét, IP címét és telefonszámát. Azzal érvelt, hogy az oldalnak rendelkeznie kell ezekkel az adatokkal, hiszen szükségesek a regisztrációhoz. Kérelmének alátámasztására a 2004/48 számú szellemi tulajdonjogokról szóló EU irányelvet hozta.
A szóban forgó irányelv valóban tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bíróság utasíthatja a tartalom forgalmazóját, hogy szellemi tulajdonjogokkal történő visszaélések esetén a tartalmat előállító személy „címét” nyilvánosságra hozza. A Google és a Youtube ugyanakkor megtagadta az adatok nyilvánosságra hozatalát.
A CJEU ítélete szerint a „cím” meghatározás hagyományosan egy személy állandó/ideiglenes lakcímére vonatkozik. Mivel a 2004/48 irányelv nem tartalmaz további pontosítást, ezért abban az olvasatban nem jelentheti az érintett IP-, vagy e-mail címét. További EU jogszabályok megvizsgálása is arra az eredményre vezetett, hogy amikor a jogi szöveg email-címekről és IP-címekről rendelkezik, nem használja a „cím” szót ezek meghatározására.
A Bíróság kimondta, hogy a Google és Youtube nem kötelesek nyilvánosságra hozni a vétkes felhasználói fiókkal kapcsolatos, a feltöltéskor és legutóbbi hozzáféréskor használt e-mail címet, IP-címet és telefonszámot. Ugyanakkor megállapította, hogy a tagországoknak lehetőségük van olyan jogszabályokat hozni, aminek érelmében hasonló esetekben a jogsértés áldozatai több információt kaphatnak az elkövetőről. A CJEU azonban figyelmeztet, hogy ezeknek az arányosság elvét követve kell megtörténniük, nem járhatnak más alapvető jogok sérülésével.
A Google méretéből és megkérdőjelezhető adatkezelési gyakorlataiból fakadóan számos adatvédelmi eljárásnak a célpontja. Korábban a Chrome böngészőben használatos félreértelmezhető „inkognitó-módról” írtunk bővebben, amely ügy elmarasztaló ítélet esetén dollármilliárdokba kerülhet az óriáscégnek.
