skip to Main Content

Munkajogi adatkezelés és a hozzájárulás, avagy a jogalap jelentősége és kockázata

Manapság divatossá vált a GDPR-ra hivatkozni, pedig azon túl, hogy az adatvédelemmel függ össze, kevesen ismerik a jelentőségét és a tartalmát. Jogász körökben sokan az adatvédelemre még mindig úgy tekintenek, mint egy formális jogterületre, ahol nincs másra szükség, mint az érintett hozzájárulására.

Ennek a téveszmének áldozatul esnek nemcsak magyar, hanem Uniós kollégák is. Jól példázza ezt a Görög Adatvédelmi Hatóság (DPA) 26/2019. hozott határozata, amely az adatkezelő, nemzetközileg ismert adótanácsadó társaságot 150.000 euro bírsággal sújtotta a hozzájáruláson alapuló munkáltatói adatkezelés miatt.

Mi is a baj hozzájárulással?

Vessünk egy kósza pillantást a GDPR-ra. Aki először találkozik a szöveggel, láthatja, hogy a jogszabályt 173 Preambulum bekezdés előzi meg, amely a jogszabály teljes terjedelmének a fele. A magyar törvények alapján szerzett tapasztalatunk arra indítanak minket, hogy ezeket átlapozzuk. De a jogalkalmazási kudarc elkerülése érdekében óvva intenék mindenkit ettől a könnyelmű hozzáállástól, mert a jogszabály szövege tömör és értelmezést igényel. Ezt a célt szolgálja a Preambulum.

A GDPR 4. cikk 11. pontja tartalmazza az érintetti hozzájárulás definícióját az alábbiak szerint: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

A munkaviszony tekintetében a fenti definíció kulcseleme az önkéntesség. Ehhez kapcsolódik a (42) Preambulum bekezdés, amely az önkéntességgel kapcsolatban a következő magyarázatot adja: „A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.”

A munkaviszonyban a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyában állnak. Az Adatvédelmi Munkacsoport (az Európai Adatvédelmi Tanács jogelődje) WP 259 számon a Hozzájárulásról kiadott iránymutatásában a munkaviszonnyal összefüggésben az alábbi következtetésre jut: „A munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyból fakadó függőség miatt valószínűtlen, hogy az érintett meg tudná tagadni a munkáltatójától az adatkezelést anélkül, hogy az elutasításból fakadóan ne tapasztalná a káros hatások bekövetkezésétől való félelmet vagy azok tényleges kockázatát.”

Az önkéntesség hiányában az adatkezelő nem rendelkezik megfelelő jogalappal az adatkezeléshez.

A munkaviszonyban mikor alapulhat az adatkezelés hozzájáruláson?

Az előbbiek nem zárják ki, hogy a munkáltató bizonyos adatokat hozzájárulás alapján kezeljen. Ha mégis ezt a jogalapot választjuk, nem szabad szem elől tévesztenünk azt a követelményt, hogy a hozzájárulás önkéntességének igazolása az adatkezelőt terheli. Fontos tudnunk azt is, hogy a hozzájárulás, mint jogcím, főszabályból kivétellé alakult át a GDPR hatályba lépésével. Csak olyan esetekre korlátozódik, amelyek választási lehetőséget biztosítanak a munkavállaló számára, hogy az adatkezelésre „nem”-et mondjon, anélkül, hogy ebből kára származna.

A mindennapokban akkor kerülhet rá sor, ha az adatkezelés nem a munkáltatói jogok gyakorlásával áll kapcsolatban, hanem valamilyen önkéntesen igénybe vehető munkáltatói juttatással. Például a munkáltató a bekerített telephelyen történő parkolás lehetőségét ingyenesen biztosítja a középvezető munkatársak számára, ehhez a munkavállalók gépjárművének rendszámát hozzájárulás alapján kezelheti. Vagy a munkáltató a munkavállalókból önkéntes jelentkezés alapján futball-csapatot szervez, amelyre pólót készíttet: a munkavállalók pólómérete hozzájáruláson alapuló adatkezelés lehet.

A munkaviszonyban melyek a leggyakoribb adatkezelési jogalapok?

A magyar adatvédelmi jogszabályunk, az Infotv. a GDPR előtt két jogalapot ismert: a jogszabályon, illetve a hozzájáruláson alapuló adatkezelést. A mindennapokban a hozzájáruláson alapuló adatkezeléssel találkoztak az emberek többségében, ez az oka a cikkem kezdetén jelzett jelenségnek.

A GDPR ezzel szemben hatféle jogalapot ismer, melyek ismertetését terjedelmi okokból mellőzöm. Elöljáróban azt mondhatjuk, hogy e hat jogalap közül a munkaviszonyra három a legjellemzőbb:

• a szerződés teljesítése
• az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése
• az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése

Feltehetnénk a kérdést, hogy a fenti három jogalap önmagában elegendő-e a jogszerű adatkezeléshez. A rövid válaszom az lenne, hogy „Nem”. Hogy miért, erről bővebben a következő cikkben számolok be.

Dr. Muraköziné dr. Smied Orsolya LL.M ügyvéd, adatvédelmi szakjogász
Dr. Bakos – Dr. Smied – Dr. Muraközi Ügyvédi Iroda

Back To Top