skip to Main Content

A TikTok és az USA adatvédelmi háborúja tovább folytatódik

Kína az utóbbi évtizedekben hatalmas gazdasági változásokon ment át. Ezek közül is érdemes kiemelni, hogy az ország milyen masszív informatikai rendszereket épített ki és milyen mértékben használja azokat saját társadalmának irányítására. A rendszerek fejlődésével egyidőben megjelentek a kínai gyártású elektronikus eszközök, illetve számos, Kínában fejlesztett, de nyugaton is elérhető alkalmazás, melyek rendre bajba keverednek megkérdőjelezhető célú funkcióik és adatvédelmi “elveik” miatt. Ezen appok közül az össztűzben az utóbbi időben leginkább a TikTok van.

Akik rendszeresen olvassák cikkeinket azoknak már nem kell bemutatnunk Kína “legnépszerűbb” alkalmazását, mely a TikTok, és az ezzel kapcsolatos adatvédelmi aggályokat. Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy az app titokban számos, felhasználóihoz kapcsolható személyes adatot “használ” a készülékekről, illetve arról a botrányról is, melyben az derült ki, hogy a szolgáltatás folyamatosan lopja az iOS eszközök vágólapján tárolt adatokat.

Jelen cikkünkben megpróbálunk teljesebb képet festeni arról, hogy miként alakul az app megítélése, elsősorban az Egyesült Államok szemszögéből – mivel ott érhető legjobban tetten a kétféle kultúra különbségeiből fakadó ellentét, aminek következtében az app használatát már számos állami szervezet és magáncég betiltotta alkalmazottai számára.

A TikTok (eredetileg musical.ly) a kínai Bytedance fejlesztő tulajdona, egy olyan közösségi média alkalmazás, melyben a felhasználók rövid videókat oszthatnak meg más felhasználókkal. Az app eredetileg 2016 szeptemberében került piacra Amerikában és rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb alkalmazássá vált, az adatvédelmi aggályok azonban csak a közelmúltban erősödtek fel igazán. Az appnak jelenleg körülbelül 800 millió felhasználója van és a világ 155 országában elérhető. Az amerikai felhasználók száma 2017 októbere és 2019 márciusa között 5,5-szörösére nőtt.

Mi rosszat tettek?

Ilyen mértékű érdeklődés mellett nem csoda, ha néhányan közelebbről is megvizsgálták az app működését, különösen tekintettel arra, hogy mégiscsak egy kínai gyártású appról van szó. De a TikTokot igazán azóta vették össztűz alá, hogy Donald Trump is felhívta rá a figyelmet, akiről köztudott, hogy Kínával ápolt viszonya nem a legbarátibb. Konkrétan Trump akkor ment neki a TikToknak, amikor az appot arra használták, hogy azon keresztül foglaljanak helyeket tulsai kampányrendezvényére, melyre aztán nem mentek el. Így Trumpnak el kellett szenvednie azt a kellemetlenséget, hogy egy viszonylag kis közönségnek kellett beszédet tartania, holott korábban büszkén dicsekedett a rendezvény iráni nagy érdeklődéssel.

Bár a korábban említett adatlopási és adatszivárgási gyanúk nem egyediek a közösségi alkalmazások esetében (hiszen érték más hasonló vádak a Google-t és Twitter-t is) a különbség nyilvánvalóan az app kínai származása, valamint a célzat. Nem mindegy ugyanis, hogy a cégek azért gyűjtenek titokban adatokat emberekről, hogy tudják, mit lehet eladni nekik, vagy azért, hogy kémkedjenek.

Ez azért fontos, mert Kínában teljesen máshogy kezelik a személyes adatokat, mint az erre sokkal érzékenyebb Amerikában vagy Európában. Kínában a június 27-én elfogadott Nemzeti Hírszerzési Törvény értelmében az államnak megvan a lehetősége, hogy adatokat kérhessen a közösségi oldalakat működtető cégektől, melyeknek kötelessége azokat átadni. Ez egybevág azzal, hogy az állam egész városokat átszövő kamerás arcfelismerő rendszereket telepít és a kapott adatokat a lehető legtöbbféleképpen használja. Lehetséges például arcminta használatával bizonyos szolgáltatások igénybevétele, viszont ami aggasztóbb, használják ezeket a rendszereket a ’nemkívánatos’ elemek, például az ujgurok kiszűrésére is.

A TikTokot ezen felül azzal is többször meggyanúsították, hogy rögzíti és továbbítja felhasználói GPS adatait is, mely különösen nagy problémát jelenthet, ha azok a felhasználók aktív katonai szolgálatot teljesítenek, mivel az adatok megfelelő elemzésével meghatározhatók a katonai támaszpontok pontos helyei, illetve csapatmozgások is.

Tiltások

A fent említett aggályok és ellenszenv fényében (melynek maga az elnök is nagy képviselője) nem meglepő, hogy kiadása óta számos állami szervezet és magáncég megtiltotta az app használatát. Az alábbiakban listába szedjük ezek közül a legfontosabbakat. Kakukktojás a listában az indiai kormány, melyről a rá vonatkozó részben résztelesebben beszámolunk.

A TikTokot USA-ban tiltó szervezetek listája:

– Amerikai Haditengerészet (2019. december)
– Amerikai Légierő (2020. január)
– Amerikai Tengerészgyalogság (2020. január)
– Közlekedésbiztonsági Hivatal – TSA (2020. február)
– Wells Fargo Bank (2020. július)
– Demokrata Nemzeti Bizottság (2020. július)
– Republikánus Nemzeti Bizottság (2020. július)

Ráadás: India Kormánya (2020. június)

Amerikai Fegyveres Erők

A Haditengerészet, Légierő és Tengerészgyalogság tiltásait egy kalap alá vehetjük, mivel a döntés hátterében álló motiváció ugyanaz volt. A Pentagon még 2019. végén adott ki egy figyelmeztetést a TikTokkal kapcsolatban, melyben minden fegyveres erőt az app blokkolására buzdít. A közleményt követően a Hadsereg meg is tette a szükséges lépéseket.

Nem sokkal ezután a Haditengerészet is utasítást adott tagjai számára, hogy minden általuk kiadott informatikai eszközről töröljék az alkalmazást. A parancsnak ellenszegülő felhasználóktól pedig megvonták a Haditengerészet belső rendszeréhez való hozzáférést, amíg annak eleget nem tettek. Konkrét indokokat nem hoztak nyilvánosságra, a hivatalos magyarázat szerint a szervezetek kiberbiztonságának szavatolása miatt volt szükség a döntésre.

Ahogy korábban említettük, a felhasználók GPS adatainak rögzítése miatt a fegyveres erők aggodalmukat fejezték ki, mivel annak segítségével, megfelelő eszközökkel nyomon követhető lehet egyes csapatok mozgása. Christopher Ashley Ford minisztériumi tisztviselő elmondása szerint az esetleges kémkedés is szerepet játszott a döntésben. Elmondása szerint a kínai székhelyű cégek esetében előfordulhat, hogy az állam adatot kér tőlük, mely kérés megtagadására nincs lehetőségük.

Wells Fargo

Amerika negyedik legnagyobb bankja, a Wells Fargo is kezdeményezte az app letiltását céges telekommunikációs eszközökről. Jött mindez azután, hogy az Amazon is hasonló utalásokat tett, bár ezeket az állításokat a cég később megcáfolta. A bank hivatalos közleménye szerint az informatikusok azonosítottak néhány, az alkalmazottak által használt eszközt, amin a közösségi alkalmazás futott. A Wells Fargo munkatársait ezt követően utasította a bank, hogy kiberbiztonsági és adatvédelmi okokból távolítsák el az alkalmazást.

Az ügyben megszólaló biztonsági szakértők felhívták a figyelmet a TikTokban található súlyos védelmi hibákra, ugyanakkor kiemelték, hogy az app önmagában nem veszélyes; a veszély abban rejlik, ahogy a TikTok egyáltalán nem leplezett módon kapcsolódik a Kínai Kormányhoz. Véleményük szerint ez a kapcsolat akár ipari vagy állami kémkedésre adhat lehetőséget.

Republikánus és Demokrata Nemzeti Bizottság

Szintén adatvédelmi szempontból tiltotta be a TikTok használatát Amerika két legnagyobb és legrégibb pártjának bizottsága. Amerikában rövidesen ismét elnökválasztás lesz, és sok politikus kifejezte azzal szembeni aggályát, hogy a külföldről irányított, de országukban népszerű közösségi platformok befolyásolhatják a választások kimenetelét, ahogy ezt a Facebook tette a 2016-os választások idején.

A TikTok – ahogy a Cambridge Analytica botrány kirobbanásáig természetesen a Facebook is – természetesen cáfolta az ezzel kapcsolatos vádakat és kijelentette, hogy politikamentes akar maradni 2020-ban is. Ezzel ellent mondanak azok a hírek, melyek szerint a platform a nemrég kirobbant Black Lives Matter mozgalom posztjait cenzúrázta. Peter Navarro, fehérházi tanácsadó pedig kijelentette, hogy az elnök a jövőben keményen fel fog lépni a TikTok és más kínai forrású alkalmazásokkal szemben.

India Kormánya

Indiáról azért érdemes külön szót ejteni, mert a TikTok országos szintű betiltása lehet az eddigi legnagyobb érvágás a kínai közösségi appnak. A TikTok nem az egyetlen app, ami erre a sorsra jutott: India összesen 59 kínai gyártású appot tiltott le, nem kizárólag adatvédelmi okokból. A statisztikák szerint ezzel az app több, mint 500 millió felhasználóját vesztette el egyik napról a másikra.

Kezdetben nem volt világos, hogy mit is jelent maga a tiltás, azóta azonban a korábban említett appok nem tölthetők le az Apple és Google online felületeiről. A motiváció ebben az esetben jobban érthető: India és Kína között az elmúlt időben nőtt a feszültség egy határvita miatt. Az incidens több esetben tettlegességig fajult, a legutóbbi összecsapásban 20 indiai katona vesztette életét. Ilyen politikai helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy az indiai hatóságok megtiltották az amúgy is kétes hírnévnek örvendő alkalmazások használatát állampolgáraik adatainak védelmében.

A blog szerkesztőjének egy másodpercig nincs kétsége afelől, hogy a TikTok (is) egy újabb hatalmas kínai adatvédelmi trójai faló, és minden eszközzel akadályozni kell a terjedését, mégis érdekes az amerikai kritikákat olvasni annak fényében, hogy nemrég a Schrems II ítéletben azért érvénytelenítette a bíróság a Privacy Shield egyezményt, mert az amerikai hárombetűs szervek ugyanúgy hozzáférhetnek az adatokhoz „nemzetbiztonsági okokból”, ahogy Kína esetében.

Donald Trump

Ma reggeli friss hír, hogy Trump azt nyilatkozta, hogy egész Amerikában be fogja tiltani a TikTok alkalmazást. Ehhez állítólag megvan a felhatalmazása és a támogatása is.

Back To Top