A 7-Eleven üzletlánc arcfelismerő rendszert vezet be boltjaiban
A 7-Eleven elnevezésű amerikai üzletlánc bejelentette, hogy arcfelismerő rendszert fog alkalmazni ausztrál boltjaiban, mely mintegy 700 üzletet érint. Közleményük szerint az újonnan telepített rendszert csupán vásárlói visszajelzések megszerzésére használják, semmilyen más módon nem kerülnek a személyes adatok kezelésre.
A vásárlók is észrevették, hogy az elmúlt hetekben fokozatosan minden üzletbe kikerült a figyelmeztetés: „Az üzletben folyamatos kamerás megfigyelés működik. Az üzletbe való belépéssel hozzájárul, hogy arcfelismerő kamerák felvegyék és tárolják arcképét.” Az üzletlánc a vásárlói elégedettség mérésére egy új, Rate It elnevezésű nevű rendszert fejlesztettek ki. Ennek egyik része egy tablet, amit a vásárló magával vihet vásárlása során, és amelynek segítségével visszajelzést adhat az üzlet működéséről, a termékek és szolgáltatások minőségéről. A 7-Eleven szóvivője szerint ezt a rendszert hivatott kiegészíteni az arcfelismerő kamerák használata.
Hivatalos információk szerint, ha a vásárló nem használja a tabletet, abban az esetben az arcfelismerő rendszer nem aktiválódik számára. Aki hozzájárul a rendszer használatához, annak az esetében is a kamerák csak akkor rögzítenek képet, amikor a vásárló műveletet hajt végre a tableten. A 7-Eleven közleménye szerint ebben az esetben sem a vásárló teljes arcképe, hanem annak egy „biometrikus lenyomata” kerül rögzítésre, mely alapján nem állapítható meg a vásárló személyazonossága.
Ez valójában persze nem igaz, hiszen pont ez az arcfelismerés lényege, hogy képez az arcból egy digitalizált “mintát”, ami azonosíthatóvá teszi az érintettet. Természetesen ettől még a nevét nem fogja megtudni a cég, de az érintett azonosíthatóságán ez mit sem változtat. Ezt a felvételt az érvényesítési időszak (1 hét) után törli a rendszer és az adatokhoz az üzletlánc dolgozóinak nincs közvetlen hozzáférésük.
A 7-Eleven szóvivője szerint a rendszer használatával kiválthatják a korábbi papíralapú ügyfélelégedettség-mérő rendszert, és megbízhatóbb, valós idejű adatokat kaphatnak vásárlóikról, mely alapján azonnali változtatásokat tudnak bevezetni. Ausztráliában és Ázsiában a jogszabályi háttér alapjaiban eltér a GDPR-tól, ezért más követelményeknek kell megfelelni Ausztráliában egy ilyen adatkezelés bevezetése előtt. Európában azonban ez az adatkezelés „jó eséllyel” elvérezne egy szükségességi, arányossági teszten.
Az ausztrál Állampolgári Jogok Tanácsa is aggályát fejezte ki az új rendszerrel kapcsolatban. Véleményük szerint az üzleteknek nem lenne szabad semmivel sem több adatot gyűjteni a vásárlókról, mint ami elengedhetetlenül szükséges. „Az üzletek ezzel azt érik el, hogy kevesebb vásárlójuk fogja a tabletet használni, ami pont ellentétes a szándékukkal” – mondta Stephen Blanks, a tanács egyik tagja.
A 7-Eleven egyébként nem itt vezeti be először az arcfelismerő rendszert. 2018-ban már bevezetésre került egy hasonló rendszer Thaiföldön, ahol 11.000 üzletük található. A rendszer nem csak a vásárlói elégedettségre koncentrál: segítségével az üzletlánc megfigyeli a visszatérő vásárlók szokásait, elemzi az általános forgalmat, figyelemmel kíséri a termékek rendelkezésre állását, termékeket ajánl a vásárlóknak, ezen kívül alkalmas arra is, hogy a vásárlók érzelmi állapotát leolvassa. A technológiát egy egyesült királyságbeli cég fejlesztette, állításuk szerint a rendszer pontossága 96%.
A nagymértékű megfigyelés bevezetése érdekes módon Ázsiában nem vált ki olyan heves érzelmeket az emberekből, mint a nyugaton. Kínában a rezsim céljainak elérése érdekében elterjedt a technológia, sok helyen használhatják már például az arcukat fizetésre, pénzfelévételre vagy akár hiteligénylésre, illetve az állampolgárok pontozása is ebben a rendszerben történik.
A 7-Eleven esete azért is érdekes, mert Thaiföldön az üzletlánc az emberek életének szerves részét képezi, gyakorlatilag egy közösségi térnek számít. A 69 milliós lakosú ország 10 százaléka vásárol nap mint nap az üzletek valamelyikében, és az utóbbi időben számos új szolgáltatás vehető igénybe boltjaikban, mind például számlafizetés, telefonfeltöltés, ruhatisztítás, jegyvásárlás, de a vásárlók akár a jogosítványukat is megújíthatják bármelyik üzletben.
Míg Ázsiában töretlen az arcfelismeréses rendszerek térhódítása, az európai szakértők és hatóságok – különösen a GDPR bevezetése óta – (szerencsére) sokkal szkeptikusabbak; maga a Rendelet is a különleges adatok kategóriájába sorolja a biometrikus adatokat (GDPR 9. cikk) és azok kezelését általánosságban tiltja. A közelmúltban éppen a holland Hatóság adott ki figyelmeztetést azzal kapcsolatban, hogy üzletekben nincs megfelelő jogalapja ilyen rendszerek használatának. A spanyol Hatóság is kiadott a témában egy közleményt, melyben próbálja eloszlatni a tévhiteket az arcfelismerés tévedhetetlenségével kapcsolatban.
