Munkahelyi megfigyelés: pro és kontra
A 2020-as Covid-19 járvány számos céget arra kényszerített, hogy alkalmazottjaikat home office rendszerben alkalmazza. Ezzel együtt szintén sok cég vezetett be új megfigyelési rendszereket, melyek a „biztonságot” és az alkalmazottak produktivitását hivatottak biztosítani. Európában korábban már a lengyel és francia hatóságok is adtak ki a témával kapcsolatos tájékoztatót.
A BBC egy 2020. szeptemberi cikkében vizsgál meg két ellentétes álláspontot a munkahelyi megfigyelés kapcsán. A pro érvet egy egyesült királysági cégvezető képviseli, aki szerint a szoftveres megfigyelés jobban ösztönzi az alkalmazottait, hogy ne pazaroljanak időt munkájuk közben. Saját tapasztalata szerint a munkavállalók hajlamosak itt-ott extra 10 perces szüneteket tartani, ha azt hiszik, senki sem látja őket.
Az általa alkalmazott szoftver meghatározott időközönként képernyőfotót készít az alkalmazottak monitorjáról, esetenként a látogatott weboldalakat, leütött billentyűket is figyeli. Nekünk, európaiaknak, ez furcsának és tolakodónak tűnhet (nem is beszélve az adatvédelmi kockázatokról), azonban Indiában, ahonnan az említett cég igazgatója eredetileg származik, az ilyen szintű kontroll megszokottnak számít.
Hozzáteszi, hogy a munkavállalók teljesen tudatában vannak a szoftverek használatának és bármikor törölhetik a róluk rögzített adatokat, ha azok olyan idősávban készültek, amikor például szünetüket töltve e-mailjeiket böngészték.
A home office lázzal egyidőben nem meglepő, hogy erősen megnőtt a kereslet a különböző elven működő megfigyelő szoftverek iránt. Az ügyben megkérdezett, hasonló technológiákkal foglalkozó cégek kivétel nélkül arról számoltak be, hogy az elmúlt időben egyre több megrendelésük fut be.
Egy friss egyetemi tanulmány szerint gyakori aggodalom a cégvezetők részéről, hogy az otthonról dolgozó munkatársaik kevesebb időt töltenek munkával, mint az irodai környezetben. Viszont az adatok összehasonlítása után az is kiderült, hogy a dolgozói teljesítmény nem változott lényeges mértékben a járvány előtt és közben. Arra is rámutatott, hogy maguk az alkalmazottak is csökkenést éreztek a saját teljesítményükben, arra viszont nincs bizonyíték, hogy ez a home office munkarend miatt lenne.
A másik oldalt egy londoni fotós képviseli, aki nagy ellenzője a munkahelyi megfigyelésnek. Véleménye szerint különösen a kreatív munkát végzők esetében probléma és szükségtelen stresszforrás a megfigyelés. A kreatív dolgozók nem képesek minden nap ugyanolyan teljesítményt nyújtani, bizonyos esetekben van, hogy egyszerűen „nem jön az ihlet”. Ehhez jön még a szoftver által okozott stressz, ami végül ahhoz vezet, hogy még kevesebb munka lesz időre kész, mint azelőtt.
Annak ellenére, hogy sok cégvezető alkalmazza ezt a módszert, egy kutatás rámutatott, hogy ez a munkavállalói viszony és bizalom megromlásához vezet. Adatvédelmi szempontból elmondható, hogy ha egy cég alkalmaz is megfigyelési technikát, annak arányban kell lennie a munkavállalók jogainak korlátozásával. Különösen bizalmi feladatok, titkos dokumentumok kezelése esetén akár indokolt lehet az alkalmazása, azonban a megfigyelés működéséről, annak természetéről és felhasználási céljairól minden esetben tájékoztatni kell az alkalmazottakat.
