Az Uber “alkalmazottak” belelátást akarnak személyes adataik kezelésébe

Angliában 2016 és 2019 között megduplázódott az olyan egyéni vállalkozók száma, akik legalább heti egy alkalommal az Ubernek vagy más hasonló platformnak dolgoznak – derült ki a szakszervezeti kongresszus egyik tanulmányából. A 2020-as járvány hatására ez a szám még tovább nőtt, azonban ezzel kapcsolatban hivatalosan mért adatokat nem tett közzé az Uber. Ezek az “alkalmazottak” most azzal az igénnyel fordultak a céghez, hogy nyújtson teljeskörű tájékoztatást a személyes adataik kezelésével kapcsolatban.

2020. július 20-án két egyesült királysági Uber dolgozó beperelte a céget, mert többet akarnak tudni róla, hogy az app (a cég) milyen műveleteket végez adataikkal a háttérben. Érvelésük szerint az app a személyes adataik kezelése során automatizált döntéseket hoz velük kapcsolatban, mely tényt a cég sosem tagadott. Most arra kíváncsiak, hogy ezek a döntések milyen irányba és milyen módon befolyásolják, hogy egyes sofőrök milyen megbízásokat kapnak; különösképp, hogy történik-e ezzel kapcsolatosan diszkrimináció.

Számos tényező befolyásolhatja, hogy egy Uber sofőr milyen megbízásokat kap. Maga az app rengeteg információ alapján hozza meg az ezzel kapcsolatos döntéseket. Az állítások szerint az alkalmazás címkéket rendel minden sofőrjéhez (pl. „nem megfelelő viselkedés”, „késői érkezés”, „visszamondott fuvar”, „elhivatottság” stb.). Az alkalmazottak azt követelik, hogy nagyobb belelátást kapjanak a személyes adataik kezelésébe, illetve, hogy ezek milyen módon befolyásolják munkájukat és annak megítélését, tehát, hogy milyen automatizált döntéshozatali mechanizmusoknak vannak alávetve.

Anton Ekker, amszterdami adatvédelmi jogász szerint „az Uber alkalmazottai irányítását erre a rengeteg adatra alapozza, de ezzel egyidőben nem ad hozzáférést ezek megismeréséhez. Az app napi több milliószor dönt arról, hogy ki kapja a kényelmes fuvarokat, és ki a rövidebbeket. A probléma nem csak az Ubert érinti, az ilyen algoritmusok képesek egész cégeket elirányítani, ugyanakkor az alkalmazottaknak semmi belelátásuk nincs a döntésmechanizmusba”, így arra sincs lehetőségük, hogy „jó munkavállalók” lehessenek, mivel nem tudják, milyen feltételeknek kell valójában megfelelni.

A beadvány rámutat, hogy a személyes adataik ilyen mértékű felhasználása szinte teljes képet ad az egyes alkalmazottakról, segítségével pontosan nyomon lehet követni a sofőrök mozgását és vezetési szokásait, valamint az ügyfelekkel való kommunikációjukat. A GDPR 15. cikke értelmében az érintetteknek joguk van hozzáférni olyan adatokhoz, tehát tájékoztatást kapni arról, hogy milyen szempontok alapján történik a profilalkotás. Ez a profil az Uber esetében az alkalmazott megbízhatóságával, viselkedésével és mozgásával kapcsolatos.

A GDPR 15. cikke szerinti hozzáférési jogot egészíti ki a 13-14. cikkben a tájékoztatás kapcsán rögzített elvárás, miszerint az automatizált döntéshozatal tényéről, valamint legalább az alkalmazott logikáról és arról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír, tájékoztatni kell minden esetben az érintettet.

A GDPR 22. cikke szerint továbbá az érintettnek joga van arra, hogy az automatizált döntéshozatal ne terjedjen ki rá, mely alól azonban kivételt képezhet, ha ez szükséges valamely felek közötti szerződés teljesítéséhez. Az Uber várhatóan arra fog hivatkozni, hogy ez szükséges a szerződés érintett általi teljesítésének ellenőrzéséhez, és folytatni fogja egészen addig, amíg sok év múlva nem születik egy ezzel ellentétes bírósági ítélet.

Az Uber szóvivője szerint egyébként az adatvédelmi csoportjuk mindent megtesz, hogy a törvénynek megfelelően hozzáférést biztosítson az érintetteknek, viszont tájékoztatásuk szerint ezzel kapcsolatban más személyek hasonló jogait is figyelembe kell venniük, jelentsen ez bármit is. Amennyiben a kérelmezők nem elégedettek a kapott adatok minőségével vagy mennyiségével, nyitva áll előttük a lehetőség, hogy felkeressék a cég adatvédelmi tisztiviselőjét és további támogatást kapjanak – mondta a cég szóvivője.

Az Uber alapítása óta folyamatosan növekszik a nekik dolgozók száma, valamint a bevételei, európai székhelye Amszterdamban található. A cég ellen 2017-ben már indult eljárás, akkor a felperesek bírósághoz fordultak, hogy az alkalmazottak szélesebb jogokat kapjanak; például minimálbért és fizetett szabadságot. Abban az ügyben még azóta sem született döntés.

Nem az Uber az egyetlen gigacég, amelynek adatvédelmi problémái vannak, a TikTok, a Google és az Amazon is több hatósági vizsgálatban érintett az utóbbi időben.