skip to Main Content

Az IKEA munkavállalók utáni kémkedésével kapcsolatos per folytatódik

Többször beszámoltunk már olyan esettekről, amikor cégek zavarba ejtően kreatív módokon próbálták megfigyelni a munkavállalóikat, legyen szó okospárnákról vagy szoftverekről. Ezen cégek sorában az IKEA-nak is helye van a lent ismertetett ügy alapján, melyben 2021. március 22-én folytatódott a tárgyalás az IKEA francia ágazata ellen. Az ügyben azt vizsgálják, hogy a cég illegálisan megfigyelte-e meg a dolgozóit. Az ügy még 2012-ben kezdődött, amikor a céget azzal gyanúsították meg különböző szakszervezetek, hogy illegális módon próbálnak hozzájutni dolgozókkal kapcsolatos (sokszor érzékeny, különleges) személyes adatokhoz.

Az első vádak szerint az IKEA France pénzért cserébe vásárolt hozzáférést rendőrségi aktákhoz, melyek segítségével több információhoz akartak hozzáférni tipikusan olyan munkavállalókról, akik szakszervezeti tagok voltak, vagy akiknek folyamatban levő jogi vitájuk volt a céggel.

Akkor, 2012-ben a rendőrség hivatalos nyomozást is indított az ügyben, melyet követően az IKEA négy vezető beosztásban levő alkalmazottját elbocsátotta. A friss tárgyaláson azonban az IKEA France kategorikusan elutasította, hogy hasonló, jogszerűtlen adatkezelési gyakorlatot követett volna.

A március 22-i tárgyaláson több új állítás is elhangzott. Az egyik tanú arról számolt be, hogy a cég bankrablással gyanúsította meg, mivel a rendőrségi adatbázisban szerepelt egy ugyanolyan nevű személy, akit korábban ezzel kapcsolatban elítéltek. Az alkalmazottak zsebébe is belenézett a cég: két olyan eset is bemutatásra került, amikor a cég olyan alkalmazottakat vizsgált, akik becslésük szerint drágább autót vezettek, mint jövedelmük megengedte volna.

Az IKEA France kockázatkezelési csoportjának korábbi vezetője elmondta, hogy a cég évi 530-630 ezer euró (191-227M Ft) összeget költött hasonló nyomozásokra. Ennek megfelelően a korábbi vezérek mellett üzletvezetők és rendőrtisztek is vannak a vádlottak között. A két korábbi vezérigazgató a vádak igazolása esetén akár 10 év börtönre és fejenként 750.000 euró (270M Ft) bírságra számíthat, míg maga az IKEA akár 3.75 millió euró (1.35 milliárd Ft) kártérítést fizethet.

Az ítélet megszületésével azonban még nem fog teljesen megszűnni a nyomás az IKEA-n az üggyel kapcsolatban: a szóban forgó ügyön kívül számos szakszervezet és 74 munkavállaló is pert indított a cég ellen, kártérítést követelve.

Az IKEA eközben újból ráerősített, hogy munkavállalói és vásárlói személyes adatainak biztonságos kezelését kiemelten fontosnak tartja. Emellett új megfelelőségi tanúsítványokat és tréningeket vezettek be 2012 óta, hogy minden ehhez hasonló illegális tevékenységet meg tudjanak akadályozni a jövőben. Erre már csak azért is szükség volt, mert a GDPR hatályba lépése óta a cégeknek még a korábbinál is szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük a személyes adatok kezelése során.

A cég ügyvédje szerint semmilyen bizonyíték nincs, ami azt támasztaná alá, hogy a korábban felvázolt események széles körben és szisztematikusan történtek volna. Állításuk szerint ez csupán a szakszervezetek által kitalált narratíva. Azt is megjegyezte, hogy az IKEA (mind az anyacég, mind a francia ágazat) az ügy kirobbanása óta folyamatosan együttműködik a hatóságokkal annak érdekében, hogy a csaknem egy évtizede húzódó incidens végére pontot tehessenek.

Back To Top